Hibernate EclipseLink átállás

Egy JPA-t használó Spring-es alkalmazásban tesztképpen ideiglenesen átálltam a JPA implementációval Hibernate-ről EclipseLink-re. Ennek lépéseit írnám le, hátha még jól fog jönni (akár magamnak, akár másnak). Akit ez nem annyira érdekel, annak is érdemes végigolvasnia, mert e kapcsán leírom, hogy mi is az a weaving, Java agent, instrumentation, stb.

Első lépés a JAR állományok cseréje volt. Míg a Hibernate esetén egy rakás JAR-t kellett a CLASSPATH-ba tenni (hibernate3.jar, hibernate-annotations.jar, hibernate-commons-annotations.jar, hibernate-entitymanager.jar és az összes függőségeik), addig nagyon szimpatikus az EclipseLink-ben, hogy csak a eclipselink.jar-r kellett bemásolni.

Következő lépésként a Spring konfigurációs állományában kellett módosításokat végezni. Az eredeti applicationContext.xml részlet:

<bean id="entityManagerFactory"
   class="org.springframework.orm.jpa.LocalContainerEntityManagerFactoryBean">
 <property name="dataSource" ref="dataSource"/>

 <property name="jpaVendorAdapter">
     <bean
         class="org.springframework.orm.jpa.vendor.HibernateJpaVendorAdapter">
         <property name="showSql" value="false" />
         <property name="generateDdl" value="true" />
      <property name="databasePlatform" value="org.hibernate.dialect.MySQL5Dialect" />
     </bean>
 </property>
</bean>

A módosított applicationContext.xml részlet:

<bean id="entityManagerFactory"
   class="org.springframework.orm.jpa.LocalContainerEntityManagerFactoryBean">
 <property name="dataSource" ref="dataSource"/>

 <property name="jpaVendorAdapter">
     <bean
         class="org.springframework.orm.jpa.vendor.EclipseLinkJpaVendorAdapter">
         <property name="showSql" value="false" />
         <property name="generateDdl" value="true" />
      <property name="databasePlatform" value="org.eclipse.persistence.platform.database.MySQLPlatform" />
     </bean>
 </property>

 <property name="loadTimeWeaver">
<bean class="org.springframework.instrument.classloading.InstrumentationLoadTimeWeaver" />
</property>
</bean>

Ez még mindig nem volt elég, a JVM-nek paraméterként meg kellett adni a következő kapcsolót: -javaagent:lib/spring-agent.jar.

Az alkalmazás így tökéletesen futott, az egyetlen különbség az volt, hogy másképp kezelték az automatikus azonosító generálást. Az entitásomat a @GeneratedValue(strategy=GenerationType.AUTO) annotációval láttam el, ami azt jelenti, hogy az adatbázis platform alapján döntsön generálási mechanizmust. Az EclipseLink az azonosítónak egy sequence nevezetű táblát generált, melyből vette az azonosítót (alapesetben 50-esével cache-elve), míg a Hibernate az id mezőt a MySQL auto increment tulajdonsággal látta el.

De miért is kellett a -javaagent kapcsoló? A JPA implementációk a POJO példányokat különböző mechanizmusok szerint tárolhatják. Kézenfekvő megoldás lenne a reflection használata, de ennek lassúsága miatt ezt a gyakorlatban nem használják. A másik megoldás, hogy futás közben un. proxy osztályokat generálnak, melyek elvégzik az adatbázis műveleteket, majd továbbítják a hívást a POJO felé. Ehhez futás közben kell bájtkódot generálni (runtime bytecode generation), ehhez a Hibernate a CGLIB könyvtárat használja. Az EclipseLink ezzel szemben a weaving-et használja, azaz a lefordított bájtkódot (POJO bájtkódját) módosítja. Ez szükséges a lazy loading, change tracking, fetch groups és a belső optimalizálások megvalósítására. Ez történhet fordításkor (static weaving), és történhet futás közben is (dynamic weaving). Ez utóbbit Java agent-tel lehet megvalósítani.

A Java agent a Java 5-ben jelent meg, és bővebb leírása a java.lang.instrument csomag dokumentációjában található. Az agent egy JAR állomány, ami a manifest-ben tartalmaz egy Premain-Class bejegyzést, mely egy osztályra mutat. Ennek az osztálynak tartalmaznia kell egy public static void premain(String agentArgs, Instrumentation inst) metódust, vagy ennek második paraméter nélküli verzióját. A -javaagent JVM kapcsolóval a jar állományt kell megadni (akár több -javaagent kapcsolót is megadhatunk), és a VM inicializálásakor, az alkalmazás main metódusának hívása előtt le fognak futni a premain metódusok is. A VM elindulása után is biztosít a Java lehetőséget az agent-ek indítására, ekkor az agentmain metódust kell implementálni. Ilyenkor a manifest.mf fájlban a Agent-Class bejegyzést kell megadni. A agentmain metódus nem kerül meghívásra a -javaagent JVM parancssori kapcsoló használatakor. A premain metódus viszont csak a parancssori kapcsoló használatakor kerül meghívásra.

Mindkettő metódus opcionálisan megkaphat egy Instrumentation példányt. Ennek feladata az instrumentálás, azaz a bájtkód módosítása ClassFileTransformer-ek használatával. Ez sok egyéb paraméter mellett a bájtkódot kapja bájttömbként, és ezt is adja vissza.

Természetesen nem csak a JPA esetén szokták használni, hanem monitorozásra, profile-olásra, lefedettség mérésre (code coverage), naplózásra, vagy az aspektus orientált programozás megvalósítására (lsd. AspectJ). Ezek általában az alkalmazás működését nem módosítják.

Szóval ezért nem kell a -javaagent kapcsoló a Hibernate-hez, ami a CGLIB-bel generál futásidőben proxy osztályokat, és ezért kell az EclipseLink-nek, ami a JPA entitás POJO-kat instrumentálja.

Nalózás megvalósítása agent-tel és javassist bájtkód manipuláló könyvtárral
Weaving használata az EclipseLink-ben