Fizikai rendszerterv generálás Java forráskódból

Aktuális feladatunk fizikai rendszerterv írása. Értelmezésünkben a fizikai rendszerterv abban tér el a logikai rendszertervtől, hogy itt a technológia független típusok helyett már konkrét típusokat írunk. Pl. amíg a logikai rendszertervben egy osztálydiagrammon típusként a "szöveges" szerepelt, addig a fizikai rendszertervben az osztálydiagramban "String" szerepel, a tábla leírásoknál "VARCHAR(2)".

A logikai rendszertervben már az osztálydiagrammokat megrajzoltuk, a kérdés az volt, hogy hogyan tovább. Bizonyos eszközök támogatják a logikai modellből fizikai modellbe továbblépést, de az általunk használt nagyon egyszerű UMLet erre nem képes. Így adott volt a kérdés, hogy először rajzoljuk meg az osztálydiagramot, és abból generáljunk forráskódot (forward engineering), vagy először írjuk meg a forráskódot és abbol állítsuk elő az osztálydiagramot (reverse engineering). A roundtrip engineering, mikor mindkét helyen módosíthatjuk, és az egyik visszaszinkronizál a másikra nem volt cél, több munka lett volna vele, mint amennyi haszna. Valamint nem csak az osztálydiagrammokban gondolkodtunk, hanem a dokumentáció kigenerálhatóságában is. Így esett a választás a reverse engineering-re, azaz hogy a kódot írjuk, és abból generálunk osztálydiagramot és dokumentációt is. Ennek két oka volt, egyrészt a logikai rendszerterv során már előállt a rendszer váza, így nem volt rizikó egyből a kóddal kezdeni, másrészt a Java programozó lévén jobban szeretek egyből kódot írni, mint egy UML eszközben klikkelgetni, és egy refaktoring is könnyebben megy a kedvenc IDE-mben. Valamint szívesebben írok dokumentációt is JavaDoc-ba, hiszen az mégis kód közelibb, mint egy Word-be.

Szóval a cél adott, írjuk meg a program vázát Java-ban, generáljuk ki belőle a dokumentációt, lehetőleg az osztálydiagramot, és mivel JPA-t használunk, lehetőleg az adatbázis sémát, az adatbázis séma megjegyzéseit (Oracle COMMENT ON), az adatbázis séma dokumentációját, lehetőleg ezt is osztálydiagrammal. És lehetőleg semmit ne kelljen két helyen leírni. Eredményként egy Word dokumentumnak kell előállnia, amit valamilyen sablonnal lehessen megadni, hiszen saját formátumot kell használni, ami igazodik a projekt dokumentum formátumához.

Mivel a szöveges dokumentáció JavaDoc-ként kerül elkészítésre, adott az ötlet, hogy valamilyen doclet-tel kell megoldani a problémát. A doclet egy olyan programrész, mely a doclet API használatával a JavaDoc megjegyzéseket képes feldolgozni, és abból valamilyen kimenetet gyártani. A Sun standard Doclet-je generálja ki a mindenki számára jól ismert HTML JavaDoc dokumentációt, de tölthetőek le 3rd party doclet-ek is, és magunk is írhatunk ilyeneket. Utána is néztem, hogy milyen lehetőségek vannak. Első körben a DocFlex/Javadoc lett szimpatikus, de csak úgy ingyenes a használata, hogy nem nyúlunk a template-ekhez. Van hozzá template szerkesztő is, de annak használata már fizetős. Majd próbálkoztam a JELDoclet eszközzel is, mely egy saját formátumú XML generál ki, és ezt lehet tovább XSLT transzformációval alakítani. Nem tetszett, hogy egy saját formátumon kell dolgozni, és az XSLT sem tetszik. Ezután akadt meg a szemem a Fikin Ant Tasks projekten, melynek része a VelocityDoclet is. A Velocity-vel nagyon jó tapasztalataim voltak, így kapott egy esélyt.

A kérdés már csak az volt, hogy hogyan állítsak elő Word állományt. Natívan egyik eszköz sem támogatta, gyakorlatilag a működő megoldás Java platformon kizárólag a HTML, RTF vagy PDF generálás. Az RTF hamar kiesett, mert a táblázatok kezelése nagyon macerás. A PDF-ből a copy-paste szintén nem hozott szép eredményt, és a gyakori ékezetes probléma is hamar előjött. Így maradt a HTML, és Internet Explorer-ben egy viszonylag egyszerűen formázott HTML minden gond nélkül átvihető copy-paste-tel Word-be (Firefox-ból másolva már megint problémák adódtak).

De hogy is állítsuk elő a HTML dokumentációt? Írhattam volna a Velocity-ben egyből HTML template-et, de hogy megbizonyosodjak az előző állításokról, valamint kicsit szabványos legyen a megoldás, és ha véletlenül később más formátumra is szükség van, adoptálni lehessen a módszert, a DocBook mellett döntöttem. A DocBook egy tiszta XML formátum technikai dokumentációk írására, és több formátumba is lehet transzformálni, mint pl. HTML, XHTML, EPUB, PDF, man pages és HTML Help.

Tehát a megálmodott és később megvalósított folyamat a következő:

  • Java osztályok vázának megírása, JavaDoc-kal ellátása
  • Kialakításra kerül egy DocBook Velocity template
  • A VelocityDoclet a template alapján legenerálja a kész, kitöltött DocBook dokumentációt
  • A DocBook XML-ből egy XML transzformáció előállítja a HTML dokumentációt
  • Kézzel egy Word állományba átmásolásra kerül

A teljes folyamat persze automatizált, Ant végzi. Ehhez a következő szoftver elemeket kellett felhasználni:

Sajnos a Fikin Ant Tasks-nak van egy-két hiányossága, amiért bele kellett nyúlni. Az utolsó kiadás 2007. márciusában volt. Egyrészt még nem támogatja a Java 1.5 nyelvi elemeit, pl. a generikusokat, valamint problémája van a karakterkódolásokkal, gyakorlatilag nem lehet ezeket megadni. Javítottam, és a patch-t el is küldtem a projektnek.

Ezzel a dokumentum generálás megvan, de mi van az osztálydiagrammal? Az UMLet-nek nagyon egyszerű saját XML formátuma van, melyet szintén ki lehet generálni. Az osztályok síkbeli pozícionálásával nem is érdemes vesződni, az úgy is kézi munka, hogy logikusan kerüljenek elhelyezésre, a köztük lévő kapcsolatokkal együtt. Ugyanezen módszerrel egy másik template-tel az Oracle COMMENT ON parancsai is kigenerálhatóak.

Az érdekesebb probléma az adatbázis táblák dokumentációjának kigenerálása. Mivel JPA-t használunk, az adatbázis séma is generálásra kerül. Mivel Hibernate JPA provider-t használunk, az képes arra, hogy a persistence.xml, és az annotált Java osztályokat felolvassa, és a belőlük generálandó táblákat és mezőket, mint meta-adatot el lehet kérni (ezt használja a séma generálás is). Ezt mutatja a következő kód:

// Első paraméter a Presistence Context neve a persistence.xml-ben
Ejb3Configuration cfg = new Ejb3Configuration().configure("FooPU", new HashMap());
Configuration hbmcfg = cfg.getHibernateConfiguration();
Dialect dialect = new Oracle10gDialect();
Mapping mapping = hbmcfg.buildMapping();
for (Iterator i = hbmcfg.getTableMappings(); i.hasNext(); ) {
Table t = (Table) i.next();
System.out.println("Table: " + t.getName());
for (Iterator it = t.getColumnIterator(); it.hasNext(); ) {
Column c = (Column) it.next();
System.out.println("Column: " + c.getName() + " " + c.getSqlType(dialect, mapping));
}
}

Ebből már az adatbázis dokumentáció is kigenerálható. Ahhoz, hogy ez bekerüljön a Velocity Context-be, kiegészítettem a VelocityDoclet-et az előbb említett patch-ben azzal, hogy az Ant task-nak paraméterként osztályneveket lehet megadni, azokat példányosítja, és helyezi el a Context-ben.