Az Apache Flex múltja, jelene, jövője

Technológiák: Apache Flex 4.9.0

Sokakat megosztó témáról fogok írni, méghozzá a felhasználói felület technológiákat illetően. Ezeken belül is az Apache Flex a vizsgálat tárgya. Próbálok elfogulatlan maradni, de bizonyos kérdésekben óhatatlanul szubjektív leszek. Akár egyetértesz, akár nem, kérlek oszd meg a véleményedet a megjegyzések között.

A poszt apropója, hogy az utóbbi pár évben több projektben is használnom kellett az Flexet, valamint érdekelnek és folyamatosan nyomon követem, hogy felhasználói felületek fejlesztésére milyen technológiák vannak, melyek könnyen illeszthetőek a Java platformhoz. A Flex 4.9.0 új verziója 2012. decemberében jelent meg. Ez már a második kiadás, mely új fejlesztéseket is tartalmaz. Az Adobe 2011 novemberében jelentette be, hogy az Apache közösségnek adja a Flex SDK forráskódját. A 4.8.0 verzió még Apache incubator projektként jött ki, az Apache Licence v2 alatt, és nagy újdonságot még nem tartalmazott, főleg az átadás lett formalizálva. Az új verzió azonban már un. top level projectként jött ki. Sőt a cikk írásának pillanatában élesítették az új oldalt is.

A Flex világra jöttét a RIA (Rich Internet Application) segítette, azaz a cégek olyan eszközöket próbáltak előállítani, melyekkel a desktop alkalmazásokhoz hasonló gazdag felhasználói élményt nyújtó webes alkalmazásokat lehetett készíteni. A Flex eredetileg a Macromedia terméke volt, melyet az Adobe megvásárolt. A Flex 1.0 és 1.5 még komoly szerver oldali komponensekkel járt, de már jelen volt a megjelenítést leíró MXML XML alapú nyelv (Macromedia vagy Magic XML?) és a model és a controller komponensek megírására való ActionScript. A Flex 2 esetén azonban az SDK ingyenesen letölthető volt, csupán a fejlesztőeszközért, a Flex Builder-ért kellett fizetni (, mely Eclipse alapokra épült). Ebben a verzióban már nem volt szükség szerver oldali komponensre, lokálisan buildelhető volt az SWF fájl. A Flex 2-ben került bevezetésre az ActionScript 3 nyelv. A futtatókörnyezete a Flash Player volt.

A Flex 3 SDK már Mozilla Public License alatt jött ki, és itt jelent meg az AIR (Adobe Integrated Runtime) támogatása. Az AIR nem más, mint egy futtatókörnyezet, mely képes a Flash, Flex alkalmazásokat különböző operációs rendszereken futtatni, desktop alkalmazásként. Sőt, mobilra is elérhető. Az AIR-be telepített alkalmazások persze már több jogosultsággal rendelkeznek, mint a böngészőben futó társaik, pl. elérik a fájlrendszert, nyomtatót, vágólapot, stb. Rendelkezik egy beépített adatbázis kezelővel (SQLite), valamint egy WebKit alapú böngésző komponenssel is. 2010 márciusában jött ki a Flex 4, melynek fejlesztőkörnyezete már Flash Builder néven futott. Fő újítása, hogy megpróbálták közelebb hozni a designert és a fejlesztőt, hogy az előbbi által készített munkák újrafelhasználhatóak legyenek. Lehetővé tette a komponensek egyszerűbb skinezhetőségét is (megjelentek a Spark komponensek). A Flash Builder Premium verziójában már unit tesztelésre alkalmas eszköz is megjelent. A Flex 4.5 újításai a különböző mobil eszközökre való fejlesztést tették lehetővé (Android, BlackBerry Tablet OS és Apple iOS).

A Flex tehát élt és virágzott, mikor az Adobe sokak meglepetésére az Apache-nak adta a Flex SDK-t. Az ok talán a HTML 5 térnyerése volt, melyet az Adobe is jó iránynak tart. Valamint a Flash platformot akarják speciálisabb irányba vinni, úgymint a játékok (3d támogatás), valamint a prémium kategóriás videólejátszás. Az Adobe azonban nem temeti a Flexet, a nagyvállalati alkalmazások elsődleges platformjaként gondol rá. A nagyvállalati alkalmazásfejlesztésben az érvek a Flex mellett a következők:

  • Gazdag felhasználói felület építhető, mely nem mellesleg tehermentesíti a szerver oldalt.
  • Gazdag komponenskészlet, és a komponensek újrafelhasználhatósága a magas fejlesztői produktivitásért.
  • Jó beépített és 3rd party komponensek: pl. charting, data visualization, dashboard, OLAP, stb.
  • A MVC modell és a binding-ok miatt rendkívül alkalmas data driven alkalmazások kifejlesztésére.
  • Modularizáció.
  • Nagyvállalati fejlesztésre alkalmas ActionScript nyelv és egységes futtatókörnyezet.
  • Nagyvállalati technológiákhoz, mint Java EE, .NET könnyen illeszthető.
  • Kifinomult unit és integrációs teszt eszközök.
  • Parancssori alkalmazások (fordító, parancssorból futtatható teszt framework) segítségével könnyen illeszthető continuous integration környezetbe.
  • Fejlett fejlesztőeszközök (IDE kódszerkesztésre, debug, profile, test, stb.).

Talán érdemes egy kicsit azon elmerengeni, hogy miért is jó az ActionScript nyelv, és a sokak által szidott Flash Player vagy AIR környezet. Az ActionScript egy ECMAScript 262 Edition 4 (ES4) szabványon alapuló imperatív, biztonságos, szigorúan típusos, objektumorientált nyelv. Ennek az ECMAScript változat fejlesztése megszakadt, mindenféle csatározások miatt. A mostani böngészők által értelmezett JavaScript amúgy az Edition 5-nek felel meg, és talán már dolgoznak a következő változaton (Harmony). Fontos megjegyezeni, hogy az Adobe aktívan részt vett az ECMAScript szabványok specifikálásában. Az ActionScript ActionScript Byte Code-ra fordul (ABC). A lefordított ActionScript és MXML vagy SWC állományba állítható össze (ShockWave Component) - mely később az SWF-be építhető, vagy közvetlenül SWF állományba (ShockWave File). Ezeket a formátumokat az Open Screen Project keretében tette az Adobe nyílt formátummá). Ide tartozik még az AMF (Action Message Format) is, mely bináris formátum az ActionScript objektumok hálózaton átvitelére. A fordításkor nyert bájtkód azonban visszafejthető (decompile), obfuszkátorok használata jelenthet részleges megoldást. Ezt a bájtkódot futtatja a Flash Playerbe, vagy az AIR-be épített virtuális gép. Érdekesség, hogy ezekben két virtuális gép van. Az AVM1 az ActionScript 2, míg az AVM2 az ActionScript 3 forrásból fordított bájtkódot futtatja. Az AVM2-ből az Adobe a virtuális gépet, és a benne lévő JIT (Just in time compile-ert) 2006-ban a Mozilla Foundation számára átadta (Tamarin), így nyílt forráskódú. Modern VM-ről beszélünk, hiszen a JIT-tel (, ami futás közben az adott platform gépi kódjára fordít) hatalmas sebességnövekedést értek el (és bevezetésekor a JavaScript interpreterekbe még nem volt ilyen), valamint komplex szemétgyűjtővel is rendelkezik. Érdekes még a nyelvi szintű XML támogatás is, mely szintén szabványon alapul: ECMA-357, azaz ECMAScript for XML (E4X). A virtuális gép használatával nem kell a platformok különbségeivel foglalkozni, a kód hordozható marad közöttük.

Az Adobe közzétette a terveit a Flex jövőjével kapcsolatban. Továbbra is teljes állású fejlesztőket biztosít a Flex továbbfejlesztésére. Valamint a Flash Buildert továbbra is kereskedelmi termékként árulja, és frissíti, hogy együttműködjön az Apache Flexszel . Az Adobe ígéri, hogy a további öt évben megőrzi a Flash Player és az AIR visszafele kompatibilitását, azaz hogy továbbra is lehessen ezen futtatókörnyezetekben Flex alkalmazást futtatni. Azonban új funkciókat már nem tesz ezekbe a környezetekbe a Flex támogatására.

(Zárójelben jegyzem meg, hogy érdemes elolvasni az Adobe terveit a Flash platformmal kapcsolatban, mely magában foglalja a Flash Playert és az AIR-t. Természetesen mindkettőt viszi tovább a Windows platformon, és sok ellentétes állítással szemben Apple OS X-en is. Sőt, Adobe AIR alkalmazásokat Mac App Store-on keresztül is lehet értékesíteni. A Linux már kényesebb terület. Az Adobe együtt dolgozik a Google-lel a PPAPI - kódnevén "Pepper" kialakításán, mely egy közbülső réteg a böngésző és a különböző pluginok között. A Flash Player azon verzióját, mely ezen az API-n alapszik, a Google a Chrome-ba beágyazva terjeszti. A Google ezen technológiával sokkal biztosabb működést tud elérni, hiszen a plugin összeomlása nem vonja magával a böngésző összeomlását is. Az Adobe Linuxon a Flash Playert más formában nem fejleszti. Sőt, az AIR Linux-os fejlesztésével is leáll. Természetesen a mobil az továbbra is célterület, de kizárólag az Adobe AIR környezetben gondolkozik, de az összes fontosabb platformon - Android, iOS, Blackberry. Az Android browser plugint befejezi, szintén csak a Chrome-os megoldás marad.)

Nézzük merre tart az Apache fejlesztés. Az Adobe a következőket adta át:

  • A Flex SDK, mely legfőképp az osztálykönyvtárakat és a fordítót tartalmazza, valamint további eszközöket.
  • A Falcon következő generációs ActionScript fordítót.
  • A Falcon JS kísérleti fordítót, mely nem Adobe futtatókörnyezetre, hanem JavaScriptre fordít.
  • A Mustella funkcionális tesztelésre szolgáló keretrendszert.
  • Dolgoznak a BlazeDS átadásán is. Jelenleg a SourceForge-on elérhető LGPL alatt. A BlazeDS egy Java szerver oldali technológia, mely lehetővé teszi a Java szerver oldal és a Flex kliens oldal kommunikációját. Olyan kiváló képességekkel rendelkezik, mint különböző csatornák használata (http, https), Java és ActionScript objektumok automatikus mappelése, publish&subscribe kliensek között, szerver által kezdeményezett kommunikáció, JMS támogatás, Spring integráció. Úgy kell elképzelni, mint egy Flex-ből indított Java metódushívást. A kommunikáció a már említett AMF-ben történik. A BlazeDS korábban a Adobe LiveCycle Data Services ES része volt.
  • Text Layout Framework 3.0.33

A fejlesztés mögött a Open Spoon Foundation szervezet is ott áll. A 4.8.0-ban tehát eltávolításra kerültek a trademark bejegyzések, migrálva lett az Adobe issue trackerje JIRA-ra. A 4.9.0 SDK-t már Java 7-tel is lehet fordítani, és jelentős számú hibajavítást tartalmaz. A közösség nagyon pörög. Kijött az új weboldal, a Apache Flex SDK Installer 2.0. A dokumentáció Confluence Wikiben olvasható. Az újdonságokat a blogon lehet követni. A levelezési lista is nagyon aktív, a fejlesztői listán csak decemberben több, mint 1800 levél ment.

Tervek között szerepel még a forráskód Subversion-ről GIT-re átállítása, Maven plugin fejlesztése, dolgoznak a Falcon és Falcon JS fordítón, új komponensek készülnek és fejlődik a tesztelés is.

Időközben az Adobe is kijött a Flash Builder 4.7.0-val, mely Apache Flex 4.8.0 támogatást tartalmaz. Azonban a kompatibilitási problémák miatt kivették a Design View-t, Data Centric Development Toolst és a Flash Catalist Workflowt.

Milyen más kliens oldali technológiák vannak, és mikor érdemes az Apache Flexet választani ezek közül? Az Oracle nyomul a JavaFX-szel, a Microsoftnak van egy próbálkozása a Silverlighttal, valamint ott a legnagyobb kihívó, a HTML5/CSS3/JavaScript (innentől csak HTML5-ként hivatkozok rá). A JavaFX még nem elég kiforrott technológia, nagyon változik, bizonytalan még a jövője. A Microsoft felől is ellentmondó hírek jönnek a Silverlighttal kapcsolatban, valamint a Java platformba nehezebben beilleszthető lenne. Versenyben marad tehát a HTML5 irány.

Abban az esetben, ha speciális követelményeket nem támasztó webes alkalmazásról beszélünk (pl. a legtöbb Interneten megjelenő startup), vagy a fejlesztők már otthonosan mozognak a HTML5 világában, a HTML5 lehet a megfelelő irány. Azonban a Java platformon nevelkedett fejlesztők számára, valamint főként intranetes nagyvállalati vagy a speciális igényekkel rendelkező alkalmazások fejlesztésére (pl. videó, adatvizualizáció) a Flex lehet a legjobb irány.

A Java fejlesztők számára sokkal egyszerűbb a Flex irányába továbblépni, mint a JavaScript felé. A szigorú típusosság, az objektumorientáltság, a komponensek használata mind e mellett szól. Aki ráadásul esetleg Swingezett is, még egyszerűbb az átállás. Azon keretrendszerekben, melyek Java technológiára épülnek, de HTML5 interfészt generálnak, nem nagyon hiszek. Ott van egy átfordítás, ráadásul két teljesen más célra kifejlesztett technológia között (ne feledjük a HTML dokumentumleíró nyelv!). A HTTP protokoll szintén hatalmas gát, a kérés-válasz alapúságával, a szöveges formátumával, a késleltetéseivel. A HTML 5 nagyon friss, nem hiszem, hogy nagyvállalati alkalmazások fejlesztésére már jó irány. Az Adobe irányt sokan gyűlölik, nagyrészt indokolatlanul. Benne van ebben az, hogy ez volt az első platform, melyben rettentő idegesítő reklámokat lehetett készíteni. A Flash Player stabilitásával is voltak/vannak gondok (tegyük hozzá, hogy bármiben lehet erőforrás pazarló alkalmazásokat fejleszteni). Steve Jobs is célként tűzte ki a Flash eltörlését, melyben szintén sok követője akadt. De azért nézzük végig ezt a fenti történetet. Az Adobe feltűnően sokat tett a nyílt forráskódért rajongó közösségért, valamint a szabványosítási folyamatokért. A technológiai választások is mind logikusak, ha megnézzük, sokban hasonlítanak a Java platformhoz.

Összegezve úgy gondolom, hogy Java alapú nagyvállalati alkalmazások felhasználói felületének fejlesztésére az egyik leghatékonyabb, legkézenfekvőbb irány a Flex. De igen, benne van, hogy pár év múlva vagy egy nagy közösség által használt elterjedt technológia lesz, de az is lehet, hogy végleg eltűnik. De ez nincs másképp más UI technológiával sem, a verseny még tart, és az Apache Flexnek még vannak esélyei.