3 kereső játékos és egy korábbi
megtaláló
játékos helyszíni jelzése alapján a ládát rejtő helyszín megsemmisült,
kivágták a rejteket tartalmazó fát, és a doboznak nyoma veszett, emiatt
betegre állítottam a ládaoldal státuszát.
További tudnivalók a beteg ládákról:
https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Köszönettel a rejtésért és a gondoskodásért, üdv: hk
[halaszkiraly, 2024.04.14 11:48]
WAP ON
Budakeszi határában, a Manó ösvény kanyarulatában álló fenyőn, kb. 1.30
m magasan rejtőzik a 450 milliliteres (kb. 16×11×6 cm külső méret)
négyfülű geoláda.
Az MGKE tagjai és pártolói a tagsági kártya felmutatásával
kedvezményes jegy (1500 Ft) vásárlására jogosultak.
WAP OFF
A Budai-hegység nyugati lejtőjén egy elhivatott szakember több évtizedes munkája nyomán mára fokozottan védett növénymozaikot találunk – ide hívlak ezzel a rejtéssel.
“Budakesziről Telki felé haladva a Budakeszi végét jelző közlekedési táblától 5 km-re jobbra található a Hidegvölgyi Erdei Pihenőhely és Parkoló. Az arborétumhoz vezető út ezzel szemben indul menetirány szerint balra. Az arborétum bejárata előtt, az út mellett kialakított parkolóban meg lehet állni gépkocsival.”
Parkolni itt tudsz:
N47.52608 E18.87321 (parkolás)
A Manó ösvény pedig itt kezdődik:
N47.52317 E18.87972 (Manó ösvény kezdete)
Tömegközlekedés: Budapest Széna térről indul a 794 és a 795 -ös buszjárat. A Hidegvölgyi Erdészlak megállónál kell leszállni, ahonnan 5 perc sétával elérhető az Arborétum főbejárata.
Belépődíjak:
Nyitva tartás:
Az arborétum honlapja így ír:
“A közel 30 ha kiterjedésű, nagyjából négyzet alakú arborétum létrejöttében fontos szerepet játszott a Budapest környéki közjóléti — azaz parkerdőként nyilvántartott zöldövezeti területek fejlesztése az 1950-es években.
Az Erdészeti Tudományos Intézet az említett területek betelepítéséhez keresett elsősorban exóta – nem őshonos – fajokat, amelyek megfelelő növekedést mutatnak.
A kísérleti telepítés másik célja az volt, hogy a klímaváltozásra felkészülve az említett exóta fajok viselkedését vizsgálják erdőállományban.
Ezen fajok jelentős része díszkerti növény, amelyek itt akár a 70 éves kort is megélték.
Ezzel összefüggésben a terület erdészeti arborétumként való meghatározása 1958-ban történt.
Az alapító Galambos Gáspár (1900–1980) erdőmérnök vezetésével a kiválasztott növényfajokat szabályos parcellákba ültették, a szegélyező utak, nyiladékok találkozásánál kisebb-nagyobb köröndöket alakítottak ki, amelyek hangulatos megállói egy-egy útvonalnak.
A telepített növényfajok nagyobb hányadát a Kámoni Arborétum, kisebb részét a volt Természetvédelmi Hivatal irányította ide arborétumokból, parkokból.
Az 1060 fajta növény részletes értékelése, felmérése és katalogizálása az 1970-es években zajlott.
Az arborétum 1978-ban a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként lett védett (ma fokozottan védett).
Az arculatában kialakuló arborétum legfiatalabb részei 1979–1980-ban, nagyrészt saját termesztésű csemeték ültetésével születtek.
Az arborétum meghatározó fajai az exóta – nem őshonos – tűlevelűek, illetve a kísérő – Budai hegyekben is őshonos alap fafajok, mint a hárs, kőris és tölgyek. Ezeket a fafajokat egészítik ki a leggyakoribb cserjék, mint például a madárbirs-, a borbolya-, a galagonya-, a som-, az orgona-, a fagyal-, a gyöngyvessző- és a tűztövis-félék.”
Köszönet az Arborétum vezetőjének, Solymár András úrnak a láda
rejtekének kiválasztásában nyújtott segítségért.
Az arborétum saját
honlapja
Sikeres kincskeresést!
2025.03.05 – A régóta beteg ládát adoptálhatóvá teszem, remélhetőleg így hamarabb talál a gyógyítást vállaló, új, gondos gazdát. [Admin (Fazék)]
