Fa ábrázolása adatbázisban

Gyakran megesik, hogy adott egy probléma, melyet már megoldottam az általam használt eszközökkel, de egy kicsit jobban körülnézve olyan alternatív megoldásokat találok, melyekről nem is hallottam, sőt a környezetemben sem ismert, mégis egyszerű, jól használható, csak nem annyira elterjedt.

Ilyenbe futottam, mikor egy egyszerű fát akartam adatbázisban eltárolni. Mivel mostanában a perzisztenciát általában JPA-val oldom meg, nem is foglalkozom az adatbázis tervezéssel, engedem, hogy a JPA provider kigenerálja helyettem az adatbázis sémát. Definiáltam egy Node osztályt, melynek van Node típusú attribútuma (parent), mely egy referencia a szülő objektumra, és van egy List típusú attribútuma (children), mely a gyermek objektumokra mutató referenciákat tartalmazza. A következő forráskód mutatja a Node osztály vázát:

@Entity
public class Node {
...

@ManyToOne
private Node parent;

@OneToMany(mappedBy="parent")
private List children = new ArrayList();

...
}

Az első probléma akkor adódik, ha a gyermekek sorrendje nem mindegy. Ugyanis a JPA alapban nem veszi figyelembe, hogy a List-ben számít a sorrend. Amennyiben egy új gyermeket veszek fel már létező gyermekek mellé, a következő lekérdezésnél nem garantált az, hogy ugyanazon sorrendbe kapom vissza a gyermekeket, ahogy a List-ben szerepeltek. Ez abból adódik, hogy az adatbázis rekordok között nincs sorrend definiálva, így általában olyan sorrendben kapom vissza az elemeket, ahogy az adatbázisba kerültek (de erre sem szabad építeni, mert különböző műveletek, optimalizációk miatt más sorrend is lehetséges).

Ennek megoldására definiálni kell egy új mezőt, legyen a neve “rank”, mely alapján a rendezettséget definiálni lehet, és használjuk a @OneToMany annotációval megjelölt mezőn az @OrderBy annotációt, ami hatására a lekérdezéskor a children lista elemei a rank szerinti sorrendben lesznek. Ennek ugye az a hátránya, hogy a rank mezőt mindig karban kell tartani beszúráskor. A rank lehet egy egész szám 0-tól indexelve. Ilyenkor beszúráskor a beszúrandó gyermek utáni elemeket “jobbra kell tolni”, a rank értéküket egyel növelni kell. Persze ennél hatékonyabb algoritmusok is léteznek, de ez a legegyszerűbb. Nézzük tehát a módosított Node osztályunkat:

@Entity
public class Node{
...

private int rank;

@ManyToOne
private Node parent;

@OneToMany(mappedBy="parent")
@OrderBy("rank ASC")
private List children = new ArrayList();

...
}

Ennél a megoldásnál jött elő, hogy hogyan kell törölni pl. az összes elemet a táblából. Egy DELETE FROM Node node utasítás nem volt elegendő, mert a következő hibaüzenetet kaptam: Cannot delete or update a parent row: a foreign key constraint fails. Ez azt jelenti, hogy egy elemet nem lehet letörölni, hiszen a gyermek elemek külső kulccsal hivatkoznak rá. Ezért először az összes referenciát null-ra kell állítani (UPDATE Node node SET node.parent = null), és csak aztán lehet a törlést elvégezni.

A következő probléma akkor adódik, mikor egy teljes részfát kell megjeleníteni. Amennyiben egy listába be akarjuk tenni a részfa teljes elemét (pl. grafikusan meg akarjuk jeleníteni és listában kívánjuk átadni a megjelenítési rétegnek), a részfát preorder módon, rekurzívan be kell járnunk. Ekkor viszont minden egyes Node esetén a gyermek-ek lekérdezésekor, amennyiben LAZY fetch type-ot alkalmaztunk (és @OneToMany kapcsolat esetén ez az alapértelmezett), minden esetben lefut egy query, mely lekérdezi a gyermek Node-okat. Akkor sem jobb a helyzet, ha EAGER fetch type-ot alkalmazunk, mert ekkor nem a bejáráskor, hanem már a betöltéskor fog lefutni az összes query, azaz pontosan annyi, amennyi Node-ból áll az adott részfánk.

A háttérben a Node osztály egy NODE táblára képződik le, melynek van egy PARENT_ID külső kulcsa, és a gyermekek lekérdezése esetén egy olyan SELECT-et futtat, mely lekérdezi az összes olyan NODE sort, melynek PARENT_ID mezője megegyezik a szülő azonosítójával (SELECT * FROM node WHERE parent_id = ? ORDER BY rank ASC).

A hierarchikus adatok kezelésére bizonyos adatbázisok beépített megoldásokat tartalmaznak, pl. Oracle esetén a START WITH és CONNECT BY parancs, vagy esetleg tárolt eljárásban is megvalósíthatjuk a hierarchia elemeinek összegyűjtését. Mindkettő használható JPA-ból is, de ekkor bukjuk a platform függetlenséget.

Viszont van egy ennél sokkal hatékonyabb hierarchikus adatszerkezet reprezentáció, melyet nested tree-nek hívnak. Ez ugyan lekérdezéskor gyors, de módosításkor a több művelet miatt lassabb, így csak akkor érdemes használni, ha sok a lekérdezés, és viszonylag kevés a módosítás. Azért a legtöbb CRM rendszer ebbe a kategóriába sorolható.

A megértéshez nézzünk is egy példa fát. A trükk, hogy minden egyes Node-hoz felveszünk egy bal és egy jobb értéket. Egy létező fa esetén ezeket a számokat úgy osztjuk ki, hogy a gyökér elem bal értéke lesz az 1, és megyünk végig gyermekeken mélységi kereséssel, és a bal értékhez mindig hozzáadunk egyet. Ha levélelemhez érünk, akkor folytatjuk a számolást visszafele, a szülő fele, és kitöltjük a jobb értékeket, míg egy testvérhez érünk, és ekkor ismét a bal értékeket osztjuk ki, és így tovább. Gyakorlatilag óramutató járásával ellentétes irányban körbejárjuk a fát.

Kép leírása

Az így nyert számozás azért nagyon hatékony részfák lekérdezésére, mert egy elem részfáját úgy kérhetjük le, ráadásul a preorder bejárással adott sorrendnek megfelelően, hogy lekérdezzük azon elemeket, melyek bal értéke a szülő bal értékénél nagyobbak és a jobb értékénél kisebbek, a bal érték alapján rendezve. Így a teljes részfa egy lekérdezéssel előállítható, szemben a rekurzív módszerrel, ahol annyi lekérdezésre volt szükség, ahány elemből állt a fa. Ez a sorrend tökéletes a fák ábrázolására, pl. egy menü vagy egy oldaltérkép megjelenítésére.

A számozás alapján látható, hogy egy elem összes leszármazottjának a számát is könnyen megkaphatjuk: (bal érték - jobb érték - 1) / 2. Ez akkor lehet különösen hasznos, ha ezt a felületen is meg szeretnénk jeleníteni.

Szintén könnyen észrevehető összefüggés, hogy a levélelemekre igaz az az állítás, hogy jobb érték - bal érték = 1.

Az egyszerűség kedvéért hagyjuk meg a szülőre mutató referenciát, valamint javasolt egy attribútum felvétele, mely megadja az adott elem mélységét a fában (level). Mindkettőt persze ki lehet számolni lekérdezésekkel is. De ezen attribútumok használatával egyszerűbbek lesznek a lekérdező műveleteink, de több helyet foglal, és módosításkor többet kell adminisztrálni. Valamint a rank attribútumra már nem lesz szükség, hiszen a bal értékek már definiálnak egyfajta sorrendet. Így néz ki tehát az osztályunk:

public class Node {
...

private int level;

@ManyToOne
private Node parent;

private int left;

private int right;
...
}

Egy adott elem és annak leszármazottainak lekérdezése tehát a következő JPA lekérdezéssel adható meg, ahol az első paraméter a kiválasztott elem bal értéke, a második paraméter a kiválasztott elem jobb értéke:

SELECT node FROM Node node WHERE node.left BETWEEN :first AND :last ORDER BY node.left

Tehát ha pl. a java.awt.Window elemet és annak összes leszármazottját akarjuk lekérdezni, akkor az összes elemet kell lekérdezni, melynek a bal értéke nagyobb, mint 3, és a jobb értéke kisebb, mint 14, a bal érték szerint rendezve. Igaz, hogy a lekérdezés nagyon egyszerű, de a beszúrás viszont bonyolultabb. Amennyiben ugyanis egy elemet akarunk beszúrni, először ki kell választani a beszúrás helyét. Ha a beszúrandó elem

  • a kiválaszott elem első gyermeke lesz, az új elem bal értéke a kiválasztott elem bal értéke + 1 lesz
  • a kiválaszott elem utolsó gyermeke lesz, az új elem bal értéke a kiválasztott elem jobb értéke lesz
  • a kiválaszott elem bal testvére lesz, az új elem bal értéke a kiválasztott elem bal értéke lesz
  • a kiválaszott elem jobb testvére lesz, az új elem bal értéke a kiválasztott elem jobb értéke + 1 lesz

Az új elem jobb értéke, mivel az elemnek még nincs gyermeke, az új elem bal értéke + 1 lesz. Ez után egy “eltoltást” kell elvégezni, ugyanis lehetséges, hogy az így kiosztott számok már foglaltak. Ehhez két művelet szükséges, egyrészt az összes olyan elem bal értékéhez, melynek a bal értéke nagyobb, vagy egyenlő, mint a beszúrandó elem bal értéke, hozzá kell adni 2-t. Valamint az összes olyan elem jobb értékéhez, melynek a jobb értéke nagyobb, vagy egyenlő, mint a beszúrandó elem bal értéke, hozzá kell adni 2-t. Ez két egyszerű JPA bulk update művelettel is elvégezhető, ahol a paraméter a beillesztendő elem bal értéke:

UPDATE Node node SET node.left = node.left + 2 WHERE node.left >= :position
UPDATE Node node SET node.right = node.right + 2 WHERE node.right >= :position

Vegyük példaként, hogy a java.awt.Dialog elem első gyermekeként egy java.awt.FileDialog elemet akarunk felvenni. Az új elem bal értéke 9 lesz és a jobb értéke 10. Majd az összes elem bal értékét 2-vel növelni kell, melynek bal értéke nagyobb vagy egyenlő, mint 9, és ugyanígy az összes elem jobb értékét 2-vel növelni kell, melynek jobb értéke nagyobb vagy egyenlő, mint 9.

Kép leírása

Ezek alapján a további műveletek is könnyen implementálhatóak. Egy részfa törlésénél töröljük az adott elemet, majd az így keletkezett “lyukra” húzzuk vissza a mögötte elhelyezkedő elemeket. Mivel nem csak egy elemet, hanem teljes részfát is törölhetünk, az eltolás nem 2-vel történik, hanem a részfa elemszáméval, melynek kiszámolását már fentebb leírtam.

A gyökértől adott elemhez vezető utat is egy lekérdezéssel megkaphatjuk, ugyanis a felmenő elemek mindegyikére igaz, hogy bal értékük kisebb, mint a kiválasztott elem bal értéke, és a jobb értékük viszont nagyobb, mint a kiválaszott elem jobb értéke. Ezt tehát a következő JPA lekérdezéssel kapjuk meg, ahol az első paraméter a kiválasztott elem jobb, a második a bal értéke:

SELECT node FROM Node node WHERE node.left < :left AND node.right > :right ORDER BY node.left

Az elem közvetlen gyermekeinek, valamint egy elem testvéreinek lekérdezése a parent mutató miatt nagyon egyszerű. A legbonyolultabb persze a részfa mozgatása, itt is először meg kell határozni a mozgatni kívánt elem új bal és jobb értékét. Ez megegyezik a beszúrással. Ezután helyet kell csinálni a részfának, azaz a kiszámolt bal értékhez el kell tolni az elemeket annyival, amennyi elem van a részfában. Mind az eltolást, mind az elemek számának kiszámolását említettem. Eztán el kell mozgatni a részfát az üres helyre, szintén a bal és jobb elemek frissítésével, majd a keletkezett üres hely mögötti elemeket kell “visszahúzni” (bal és jobb értékek csökkentésével).

Ebből látszik, hogy ez a megoldás sem egyértelműen jobb, mint a klasszikus mutatós megoldás, de akkor jobban használható, ha sokkal több a lekérdezés, mint a módosítás. Én úgy valósítottam meg a fa műveleteket, hogy definiáltam egy interfészt, melybe felsoroltam a metódusokat, és az interfészt két osztály implementálta, az egyik a klasszikus műveletekkel, a másik a nested tree-vel. Persze az elemnek is csináltam egy közös absztrakt osztályt, melynek egyik leszármazottja mutatókat tartalmazott, másik leszármazottja pedig a bal és jobb értékeket. Persze Spring service-ként implementáltam őket, emiatt konfigurációval azonnal választani lehet a két implementáció között. Ez gyakorlatilag a strategy tervezési minta egy megvalósítása.

A témáról egy angol nyelvű cikk ír, mely egy PHP-s megoldást mutat be, bár a mozgatást nem részletezi. Sőt egy magyar cikk is megjelent, szintén PHP megvalósítással, miközben ezt a post-ot írtam (három részes, a negyedik cikk még nem jelent meg, ami a fa módosításáról fog szólni). A poszt írásakor ez a Java kódrészlet is nagyon hasznos volt, mely egyszerű JDBC-t használ.