Oracle Java Cafe

2010. november 14.

Az Oracle újraszervezte a Java Cafe napot, melynek első eseménye 2010. november 12-én, pénteken volt. Erre kedden kaptam először meghívót, szokatlanul későn. Sajnos az eseménynek sem weblapja nincs, sem azt nem tudom, hogy hogyan lehet a listára feliratkozni.

Az esemény 13:00-ig tartott, és négy előadás hangzott el. A megnyitót Gere István, az Oracle Oktatási Igazgatója nyitotta, hallottunk a Java múltjáról, az Oracle elkötelezettségéről, valamint arról, hogy az Oracle még több erőforrással kívánja fenntartani a platform fejlődését. Ennek egyik oka, hogy a Java az Oracle egyik legsikeresebb portfóliójának, a Fusion Middleware-nek az alapja. A Fusion Middleware nem más, mint azon Oracle termékek gyűjtője, ami nem adatbázis, és Oracle Applications. A SOA őrületet próbálja megvalósítani, így tartalmazza egy SOA implementációhoz szükséges összes komponenst, kezdve az alap infrastruktúrától (pl. alkalmazásszerver, identity, cache, grid, stb.) egyre feljebb, mint pl. integrációs eszközök (aszinkron üzenetküldés, ESB, BPEL, registry, stb.), folyamat irányítás, üzleti szabályok, egészen a legmagasabb szintig, mint üzleti intelligencia, content management, portál. De magába foglalja a fejlesztőeszközöket és felügyeleti eszközöket is. Sok név ismerős lehet az időközben felvásárol BEA-tól, pl. JRockit, Weblogic, vagy a még régebbi Tuxedo, de itt szerepelnek a tradicionális Oracle termékek is, mint az Oracle Application Server, ADF, JDeveloper, Forms és Reports services, Discoverer, stb.

Az első előadást Nagy Péter tartotta a Java múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Itt már több technológiáról esett szó, bár főleg olyan információk hangoztak el, melyek a neten már megtalálhatóak voltak. Az Oracle a felvásárlással most két Java Virtuális Géppel rendelkezik, a Sun-féle HotSpot, és a BEA-féle JRocket. A kettőt össze szeretnék fésülni, hogy csak egy legyen, és természetesen az nyílt forrású OpenJDK projekt keretein belül. (Mellyel kapcsolatban a hét híre, hogy az Oracle és az Applce bejelentette az OpenJDK Project-et Mac OS X-re. A JDK-nak lesz fizetős változata is, melyhez az Oracle hozzáadott szolgáltatásokat biztosít, pl. előbbi hibajavításokat, valamint support-ot. Az Oracle a JavaFX-et is kiemelt helyen kezeli. Látszik, hogy tervezik a JavaFX 2.0-t, a JavaFX UI nyílt forráskódú lesz, valamint különös hangsúlyt fordítanak a NetBeans alapú fejlesztő eszközre is. Ingyenes előadás is lesz ezzel kapcsolatban, OTN Developer Day – Java FX címmel, mely sajnos már betelt.

Fejlesztőeszközből szintén nőtt a kínálat. A NetBeans lenne a támogatott, belépő szintű fejlesztőeszköz. Viszont aki ki akarja használni a Fusion Middleware-t, annak JDeveloper-t ajánlott telepítenie. Persze az Eclipse tábor is kap egy Enterprise Pack for Eclipse-t. Az alkalmazás szervereknél sem lesz összefésülés, a GlassFish marad a belépő szintű termék, a referencia implementáció, és ennek is lesz kereskedelmi verziója support-tal, gyorsabb hibajavításokkal, valamint management eszközzel. A GlassFish 3.1 is elérhető már early access-ként, és már támogatja a cluster-ezést. Persze a nagyágyú a WebLogic marad, mely a Fusion Middleware támogatott alapja. Ha nem is lesz egybeolvadás, lesznek az alkalmazásszervereknek közös kódrészletei. Ugyanúgy stratégia irány a mobil fejlesztés is, valamint megjelent egy Exadata megoldás is, melyről magyar videó is van. Ez gyakorlatilag egy összehangolt hardver és szoftver megoldás, mely irgalmatlan teljesítményre képes. Ez most az Oracle zászlóshajója a Cloud Computing témakörben.

Kérdések között felmerült, hogy mi a helyzet az Oracle Forms, Reports és Discoverer-rel? Az Oracle gondolkozott a kivezetésén, térítve az embereket a Java technológia irányába, azonban ez sikertelen, hiszen rengeteg létező, futó alkalmazás van már megvalósítva ezen technológiákkal. Tehát ezek élnek, fejlődnek (11g), Fusion Middleware részét képzik, lehet már WebLogic-ra migrálni.

Majd Gere István beszélt az Oracle University SUN Java oktatási portfóliójáról. Érezhető, hogy az Oracle komolyan veszi ezt a területet, négy partnerrel együttműködve végzik az oktatásokat. A tanulási lehetőségek szerteágazóak. Egyrészt a legismertebb a tantermi képzések. Ezen kívül lehetséges az e-learning is, Live Virtual Class néven fut. Lehet self study CD-ket is rendelni, melyek használatával a hallgató maga készülhet fel. Valamint létezik egy Knowledge Center is, melyről előfizetés ellenében lehet mindenféle anyagot letölteni.

Az oktatási portfóliót is eléggé megvariálták, alkalmazkodtak az Oracle Associate/Professional/Master szintjeihez (, bár ezek korábban is megvoltak a Sun-nál). Az első szint kb. azt jelenti, hogy képben vagy, a második szinten tesztet kell kitölteni, és azt jelenti, hogy ismered a specifikációkat, és a harmadik szint jelenti, hogy képes vagy komplex feladatokat is megoldani. (Itt kapsz egy önállóan megoldandó feladatot, majd igazolnod kell esszékérdésekre válaszolva, hogy te oldottad az meg.) A képzéseket, és a képzéshez tartozó vizsgákat tartalmazó dokumentumot később fogják szétküldeni.

Következő előadás a Java Master és Oracle Junior képzésről szólt, és Nagy Kálmán (Medusoft Kft.) tartotta. Ennek keretében 2x12 ifjú titánt képeznek 4 (elmélet) + 3 (gyakorlat) hétig. Az elején gyakorlatilag megkapják a hivatalos Oracle tanfolyamokat, majd utána egy projektmunkában vehetnek részt. Itt nem csak a szabvánnyal ismerkedhetnek meg, hanem build, continuous integration eszközökkel, teszteléssel, stb. Nemsokára indul a marketing kampány.

Az utolsó előadást Simon Géza tartotta (Medusoft Kft.), “JavaEE 6: kevesebb kódolás - több eredmény” címmel. A címet Arun Gupta: Java EE6=Less Code+More Power előadása alapján választotta, mely hazánkban is meghallgatható lesz november 25-26-ig. Az előadás a Java EE 6 érdekesebb újdonságait villantotta fel, melyek célja a még több automatikus ellenőrzés.

Az EJB egyik legnagyobb újdonsága a Singleton Session Bean, mellyel megvalósítható, hogy az adott Bean-ből JVM-enként csak egy példány létezzen. Itt problémát első sorban a párhuzamosság okozhat, hiszen ugyanazon objektumhoz több szál is hozzáférhet. Pesze erre is van több megoldás, egyik a @Lock annotáció, konténer által vezérelt szinkronizáció estén, valamint használhatjuk a klasszikus synchronized kulcsszót a bean vezérelt szinkronizáció esetén (ezt inkább ne is használjuk). Másik érdekesség a @Asynchronous annotáció, ilyenkor nem kell JMS-t, sorokat használni az aszinkron híváshoz.

A Java EE egyik új szabványa a Contexts and Dependency Injection for Java (Web Beans 1.0) JSR 299. A szabvány vezetője a RedHat/JBoss volt. Egyrészt megpróbálja egységesíteni a DI-t, ezzel versenybe szállni azokkal a keretrendszerekkel, melyek ezt magasabb szinten űzték (pl. Spring, Guice, stb.). Másrészt kiterjeszti az EJB-ben szereplő DI-t, ugyanis az nagyon korlátozott funkcionalitással rendelkezett, hiszen csak pár komponensben elérhető. Követi az EJB alapkoncepcióját, hogy legyenek intelligens default értékek, ne kelljen konfigurálni, viszont, ha szükség van rá, akkor legyen lehetőség a testreszabásra, akár külön XML állományban is (beans.xml). A szabvány referencia implementációja a Weld, mely a Seam keretében lett kitalálva, és ezért remekül integrálható vele. A Seam nem más, mint a JBoss megoldása, nyílt forráskódú keretrendszere RIA alkalmazások fejlesztésére. Integrálja az összes réteget, pl. EJB 3.0, JPA, JSF, AJAX, sőt Business Process Management (BPM), ezáltal egy komplett megoldást nyújtva. A Weld amúgy integrálható a Java EE 5 alkalmazás szerverekbe is. Ezáltal minden rétegben, minden objektumban elérhetővé válik a DI, nem csak EJB-ben, vagy servlet-ben. A context, másképpen scope arra utal, hogy mennyi a bean-ek élettartama, lehet request, session, stb., sőt, saját context-et is definiálhatunk. Szintén ismert benne az események fogalma. Annotációkkal használhatjuk, type safe, és akár saját eseményt is definiálhatunk, méghozzá úgy, hogy nem csak annotációt használunk, hanem saját annotációt hozunk létre.

Szó esett a RESTful web szolgáltatásokról, hiszen a Java EE már a JAX-RS szabványt is tartalmazza. Erről korábban már itt a blogon is volt szó, ezt nem részletezném. Remekül illik a Java EE architektúrába, egyszerű, annotációkkal konfigurálható, stb.

Volt szó még a Bean Validation-ről, mely feladata az olyan kényes kérdés megválaszolása, hogy hol és hogyan ellenőrizzük a beadott adatokat. Közel a felülethez, hogy a felhasználó mielőbb választ kapjon? Vagy az adatbázisnál, hogy ne kerüljön hibás adat mentésre? A válasz, hogy legyen ez az adatot hordozó bean-be, majd itt már az a réteg hívhatja meg, amelyik csak akarja. Deklaratív, annotációval adható meg pár előre definiált ellenőrzés. Saját ellenőrzéseket is bevezethetünk, szintén saját annotációk implementálásával (én itt vesztettem el az érdeklődésemet). Emiatt szintén type safe. Lehetőség van persze feltételes ellenőrzések megadására is.

Említésre került a JPA 2 két sokak által várt újdonsága, egyrészt a rendezett kollekciók, másrészt a Criteria API. Valamint elhangzott, hogy a GlassFish 3.1 is kipróbálható.

Lesz december 9-én egy 1 napos szeminárium Swiss knife for Java EE6 címmel is, melynek célja, hogy bemutassanak olyan, a gyakorlatban rendszeresen felmerülő problémákat (és lehetséges megoldásaikat), amelyekhez egy kicsit többre van szükség, mint a JavaEE szabvány ismerete. Lesz szó minél hatékonyabb adatbázis-elérésről, adatbázis séma verziózásról, keretrendszerek összehasonlításáról, tesztelésről, forráskód-kezelésről, automatikus fordításról-csomagolásról.